Néhány hete felkértek, hogy tartsak iskolákban előadást a hulladékok újrahasznosításáról a kertekben. Legelőször ami beugrott, a komposzt elkészítése volt. Született egy szuper előadás, és készült az iskolák udvarára egy komposzt. Ezen kívül készítettünk ültethető képeslapot és PET palackos palántanevelőt is. 

De itt most a komposzt a lényeg. 

Mindig azzal jövök, hogy mi volt a gyerekkoromban falun, de ezt most sem tudom kihagyni. Igaz, ott nem volt ilyen pofás külleme a komposztoknak mint most, hiszen egy domb volt az egész,amire a tyúkok felmentek kapírgálni...meg lepottyantani. De jól is tették.

Ma már a komposzt használata nem jellemző, vagy valamilyen ultramodern konyhában is használható méregdrága cuccokat lehet beszerezni, így nem mozgatja meg az embereket. Akiket megmozgatna, azok pedig nem tudják, hogy álljanak neki. Az előadások után az ilyen jellegű kérdésekre csak elkezdetem átküldeni az előadás anyagom. Arra lettem figyelmesebb, hogy sok ilyen "hullám" lett az utóbbi néhány napban. És ez jó. 

Most megpróbálom összeszedni a nagy érdeklődésre való tekintettel a komposztálás főbb szabályait, bár azt hiszem nagyapám ezen is jót kacagna...

Mi is a komposzt? A humusz ugye az erdőkben természetes körülmények között automatikusan képződik a lehullott lombból pl. Ha mi magunk termelünk humuszt az otthon keletkezett szerves hulladékokból, azt komposztálásnak nevezzük. Ez a hobbikertész számára a legjobb szervestrágya jelenleg. Legalábbis szerintem mindenképp.

Hasznos ez? MIÉRT KOMPOSZTÁLJAK?

• Nekem először mindig az jut eszembe, hogy mert szeretném csökkenteni a hulladék mennyiségét.
• Fontos szempont, hogy ha komposztot használsz, a kertben élő növényeid, legyen az virág vagy zöldség, meghálálja majd,mert termékenyebb lesz a talaj. Ez egy értékes tápanyag!
• Na aztán itt az égetés kérdése is... csökkentsd a légszennyezést!

MIT TEHETEK BELE?

Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül :D ). A dinnye és a krumpli héja. Fahamu-kis mennyiségben. Tojáshéj is mehet, de alaposan aprítsuk össze, lassan bomlik.

Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz. Kezeletlen fa, papír (nem színes), karton. borsó, a bab, a dinnye szára (a borsó szára brutál N forrás!), az évelő és egynyári virágok ősszel letermelt hajtása. A kazalba kerüljenek a kikapált és kihúzott gyomok. Itt benne van a pakliban, hogy kicsírázik a gaz, de megfelelő körülmények között ez nem fordul elő.Jó komposztanyag a lekaszált fű, de ezt össze kell keverni egyéb anyagokkal (például lombbal), mert ha kiszárad, akkor nem korhad el, ha pedig nedves, akkor a korhadás helyett megpenészedik!
Aduász: föld. Ez kell is bele a megfelelő egyensúly miatt. 

És itt sorolhatnám még hogy mi mehet bele, de értelmét inkább annak látom, ha leírom mi az, ami tilos. A többi mehet bele :) 

TILOS:

• Ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat. Ezekre az állatok is jobban odafigyelnek és egércimbi nem biztos, hogy kívánatos vendég lesz nálad. 
• Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
• Színes újságot
• Cigaretta csikk- SZOKJ LE!
• Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!)
• citrusfélék héja, vagy távoli gyümölcsök héja. Lebomlik ugyan, de nagyon sok benne a vegyszermaradvány
• A nagy forgalmú utak mentén is nehézfém-szennyeződéssel kell számolni. Az itt lekaszált növényi hulladékot inkább ne tedd a komposztba.
• Húsevő állatok ürüléke...elég kényes téma. Nem javaslom. Most komolyan... végülis később azt eszed meg...

OK, KEZDJÜK. MIRE KELL FIGYELNEM?

Hmmm, de hova is tegyem...büdös? Nem nem az. Legalábbis, ha jól csinálod. Ezt pedig elrontani nem lehet. A komposzt alapanyagait a kert egyik, félárnyékos vagy árnyékos sarkában gyűjtsd össze. Nem kell semmit előkészíteni alá, mert az a legjobb, ha az összegyűjtött anyag a talajjal érintkezik. A szerves anyagokat célszerű rétegekben felhalmozni. Minél többféle anyagból áll a komposzt, annál gyorsabb lesz a korhadási folyamat ezzel párhuzamosan pedig sokkal jobb minőségű lesz a végtermék. 

Először is válaszd ki a HELY-et! Egy félárnyékos kis szegletet válassz, vagy ha csak napos helyed van, árnyékold. Legyen közel a kertedhez (UGYE van kerted??) és könnyen megközelíthető is legyen. Ha ki kell szaladni egy kis krumpli héjjal, nem árt, ha nem kell a fél világon átgázolni.

Ha van időd és energiád, na meg ezek mellé egy aprítógéped, akkor te sikeres vagy. Jó dolog minél kisebb darabokba betenni a komposztba valót, mert megnöveljük azt a felületet, amelyen a korhadást előidéző mikroorganizmusok megtelepedhetnek. 

A már komposztládába gyűjtött anyagot két-háromhavonta át kell keverni, hogy minden rész elegendő levegőhöz jusson. Ez kifejezetten igaz, ha sok fűnyesedék megy rá. Átrostálással elkülöníthetjük egymástól a már érett komposztot, kell is! Nyáron időnként ajánlatos a komposztot megöntözni, főleg ha nagyon meleg,száraz az idő.  A szakirodalom nagyon szereti megemlíteni, hogy a komposztkazalra ültethetünk nagylevelű növényeket (tök, dinnye), de az életben ezt nem tudom nagyon elképzelni. Nálam állandóan használatban van, keverem, rostálom stb. A tök meg szereti a napot különben is... a komposzt meg nem.

Ha minden szuper és jól csináltad, egy év alatt barna, homogén, szagtalan, jól kiszórható anyaggá válik a komposzt, ha ez nem következik be, akkor majd jövőre. Tehát nem rontottál el semmit, csak lassabban korhad valami miatt. Ilyenkor gyakrabban levegőztesd és öntözd. Tegyél bele földet. Hiszen a gilisztákkal, rovarokkal együtt a különböző baktériumok és gombák alkotják az „komposzt bandát”. Ahhoz, hogy ezek a pajtik jól érezzék magukat, levegőre, vízre, tápanyagra, és nem utolsó sorban „kellemes környezetre” van szükségük. A mikroorganizmusok munkájához – anyagcseréjéhez – két elem: a szén (C) és a nitrogén (N) nélkülözhetetlen.

HOUSTON, BAJ VAN!

BÜDÖS: Akkor kezd büdös lenni, ha nem komposztálódik, hanem rothad az anyag. Ez nagyjából akkor fordulhat elő, ha túl nedves. Több vázanyagra lesz szükséged: fanyesedék, gallyak, forgács; és kevesebb rossz szerkezetű anyagra: zöldség- és gyümölcsmaradékok, tea- és kávézacc, friss fűnyesedék.

FÜSTÖL: Vagy nagyon páradús, nedves, vagy nagyon nagyon meleg. Láttam már izzó száraz fűkaszálékot, vigyázni kell. Mindkét esetben földdel segíthetünk a problémákon. Szórjuk rá és keverjük vele össze. 

TÚL SZÁRAZ, TÚL NEDVES: mindegyik előfordulhat, de a földdel, kis szalmával vagy a vázanyagok megfelelő arányával ezt kompenzálhatod. Nem rontottad el, csak tégy hozzá valamit ;)

A kész komposztot én szeretem tavasszal, nem sokkal a vetés előtt kijuttatni, de csak a felszínen eldolgozni. Nem kell beásni vagy beleforgatni a veteményesbe. Szobanövényeknél érdemes keverni egy-egy átültetésnél. 

Ha kérdésed van, keress bátran ;) Komposztálásra fel!